Apokrif

1. Es akkor az Úr azt mondá Gábrielnek: „Isa, eluralkodott az világon az rút fertelmesség, az paráznaság. Mindent elönt vala az szex, teremtményeim dülledt szemeikkel bámulják az pornográf filmeket es ragacsossá olvassák az hasonló újságokat, kísértik az négylábú állatokat meg az gyermekecskéket is, asszonyok vibrátorral alszanak, hasonneműek ölelik az hasonneműeket, az városokban tobzódnak az melegek, kurvák, cukros bácsik, es mások, kiket saját képmásomra teremtettem vala, es már az szennyük az mennyek kapujának küszöbét nyaldossa.”

2. Es mondá megint az Úr Gábrielnek: „Isa, megbüntetem az mocskos világot: váljék ezentúl minden nemi gyönyör pokoli kínná, égig érő fájdalommá, az paráználkodók okulására.” Es Gábriel megfújá aranytrombitáját.

3. Es azon napnak éjjelén Kovács János hivatalnok szerfelett gyaká az szeretőjét, es éhesen az szerelem vegyülésében közeledének már Babilon csúcsa felé, mikoron hirtelen égő fájdalmat érezének, hogy majd eszüket veszték, s meglepődve felkiáltának. Es az fájdalom csak növekede mindaddig, míg el nem húzódának vala egymástól. Es mihelyt újra érintenék egymást mellyét es más tagjait, az fájdalom esmeg tűrhetetlenné növekede.

4. Ez így vala mindenütt az világban, minden városokban és falvakban, es isten képmásai nem bírának szerelembe vegyülni senkivel es semmivel immár, mert az elviselhetetlen kínt okoza nekik. Nem készülének malackodó filmek es újságok sem vala. Es lassan eltűnének az melegek, kurvák, cukros bácsik, es isten egyéb hasonmásai.

5. Es mert pokolian fájt vala az szerelmeskedés, nem születének kisdedek sem, es az emberiség kezde vala kipusztulni.

6. Es már alig vala ember az földön, csak az mazochisták maradának, akik továbbra is szerelmeskedének, mert nékik az fájdalom jelenté az gyönyört. De ők malackodának folyvást.

7. Es isten látá, hogy a maradék emberiség inkább elpusztul, semhogy aljas perverziót elhagyja, ezért visszaállítá az nemi gyönyöröket, sőt, meg is növelé azokat. Az malackodás soha nem vala gyönyörűségesebb.

8. Es emiatt a kínokat szerető mazochisták, akik valának immár az föld egyetlen lakói, nem szerelmeskedének azontúl tovább, mert nékik az gyönyör igen fájt vala.

9. Es nem vala több malackodás. Es az emberiség így teljesen kipusztult vala.

10. Es látá isten, hogy ez jó. Így lett este és lett reggel: ötödik nap.