Mikulás
Nézek kifelé az ablakon. Kinn kék-arany díszek a tér fáin. Füstszínű hó. Emberek.
Közülük egyik egy volt kedvesem, aki a mínusz 2 fok ellenére miniszoknyában és magassarkú csizmában korcsolyázik a jégkásán.
Magamban jót röhögök ezen a hülye állaton, de amikor felnéz az ablakomra, mosolyogva intek neki, mert szép feneke van és szó nélkül benyelte. Még párszor a szakításunk után is.
Megnyomja a kapucsengőmet.
Kész.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
DaeMoNiX 2009.12.03. 17:32:04
Csak így tovább!