Tenisz

Hát ez elég szar volt, közli velem az aktuális, ahogy ott térdelek mögötte leizzadt háttal. Épp kicsöpögök belőle.

Sokat ittunk, elnézést, mondom, egyébként pedig ne olvasgass Cosmót dugás közben, javaslom neki jóindulatúan.

Áh, mondja, ha szemből kefélnél, akkor meg az lenne a bajod, hogy közben tévét néztem a vállad fölött, nemde. És elalszik.

Nézem a gerincét. A bőrén át édesen kitüremkedő csigolyáit. Milyenek lehetnének pánsípnak, ha beléjük fújnék.

Fel vagyok készülve, hogy reggel hatkor, az első trolinál felébreszt, és lelép. Ehelyett kilenc óra van, süt a nyári nap, megrázza a vállam.

Sütöttem neked bacont meg tojást, mondja. Zabálj, te majom. És ne hidd, hogy ez nem tenisz. Egy adogatásod van még. Szóval, úgy reggelizzél, mint egy Federerbe oltott Nadal.

Irtó hülye fejet vághatok, mert elneveti magát, és csókot ad a saját váladékától cserepes számra.