Este
Most nincs egy Miss sem a képben. Egyedül vagyok itthon.
Ergo épp ugyan nem ölel meg senki, de nem is öl meg senki.
Hát pörköltet eszek kézzel. Nagymamás-állatos pornószájtokon maszturbálok. Banánokat kenek szét a tojáshéjszín falon. Eldobált sörösdobozokkal focizok pucéran. Pókokat tanítok olvasni. Disznózsírral lövöm be a séróm és megszárítom. Meggyújtom a legújabb könyvem és lehugyozom a pernyéket. Belesírok a saját röhögő számba.
Másnap délben kétsoros öltönyben, tiszta körmökkel és Diamond Viper-testápolótól illatosan ebédelek egy ügyvédnővel, aki orchideát és egy Bernini-albumot kap ajándékba. Úgy néz rám, mint egy kultúrhéroszra, és tőlem kér tollat, hogy felírhassa végre nekem a hivatalos névjegye hátuljára az otthoni számát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
boroskóla 2009.12.19. 16:06:23
múvemáccsó 2009.12.19. 18:11:19
csak nehogy bekattanj a névjegykártyáktól...:)
Simone 2009.12.20. 13:22:22
ergerberger 2009.12.21. 00:59:47
Felesleges, nem tanulnak meg olvasni, csak beleharapnak a pucér pöcsödbe.
Tapasztalat.
hirig kis vérbalerina 2009.12.21. 04:27:16
akkro a kis beosztottja mar nem is harapdalhatja, vagy a pokokon kivul neki is kijar ez a szent priviegium
amugy csok;D
