Nulla óra 5 perc
Leülünk egy sörre?, kérdi az Öreg.
Persze, mondom. Hova?
A Szaturnusz gyűrűje jó lesz?, kérdi.
És ha azt mondom, hogy nem?, kérdem.
Nevet.
Koccintunk, lógázzuk a lábunkat, az Öreg böffent egyet, aztán elfordul egy kicsit és lebrunyálja a Titánt.
És, mi van otthon?, kérdi, miután visszaült.
Csak a szokásos, mondom.
Akkor jó, mondja. És ezek még mindig azt hiszik, hogy én voltam?
A sör finom, tiszta, csiklandozza a torkom.
Nem mindegy neked, hogy mit hisznek?, kérdem végül, és én is böffentek.
Mosolyog, és megint elfordul, kezdek aggódni, hogy baj lehet a prosztatájával
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.